Nagy Endre a magyar kabaré megteremtője és a konferanszié műfaj első művelője, újságíró, író és a Nyugat munkatársa Ugocsa vármegyében (ma Kárpátalján található), Nagyszőlősön (ma Vinohragyiv) született, Grósz Endre néven. Nagy Endre sohasem tagadta meg vidéki múltját, büszke volt rá, sőt dacos öntudattal vallotta magáénak „fatornyos hazáját”. Gyermekkorát ebben a közegben élte, egyedi nyelvjárása itt alakult ki, talán ennek is része volt a későbbi sikereiben. Nagyváradon végezte tanulmányait, majd a kormánypárti Szabadság újságírója lett. Rövid ideig együtt lumpolt a fiatal Ady Endrével és Biró Lajossal, mivel kollégák voltak ugyanannál a lapnál.

Nemsokára Budapestre költözött, és amikor a Bonbonnière néven üzemelő Teréz körúti lokál igazgatója, Kondor Ernő meghívta, hogy olvassa fel egyik novelláját, a nézőtéren egy unott, monoklis fiatalember ismételt oázása zavarta meg a felolvasást. Nagy Endrének se kellett több, miként ezt A kabaré regényében megörökíti: „Nagyot keringett velem a világ, egyszerre elöntött az a bizonyos virtustermő hevület, amely annyiszor beszakasztotta már a fejemet. Hát hiszen magam is gyerekember voltam még, ha volt is feleségem és kisfiam. Ilyenkor eszébe jut az embernek, hogy Ugocsában született és Biharban jogászkodott. Ugocsa non coronat! Eb ura fakó! [...] Kikaptam mellényzsebemből a monoklimat és a szemembe vágtam. Mert akkoriban jóravaló fiatalembernek nem mindig volt a zsebében egy koronája, de monoklija mindig volt.”

A vadszamárról rögtönzött meséjével tökéletesen elnémította a megszégyenült oázó-iázó ficsúrt.

1908-ban a Modern Színpad igazgatója lett, s ezt 1913-ig vezette. Országos hírnévre tett szert kellemes csevegésével, szójátékaival, szóvicceivel és csattanóival. Nagyváradra is gyakran visszajárt, még a Royal kávéházban is rögtönzött a köré gyűlt tömegnek.

A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum gyűjteményét 2015 nyarán mértük fel és digitalizáltuk a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatóival. Ekkor találtunk egy Nagy Endre konferansziéra. Az az érdekessége, hogy Nagy Endre a saját bevallása szerint nem írta le konferansziéit, de amint láthatjuk, mégsem minden esetben élt rögtönzéssel.

A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumban található, 2082/1289 jegyzékszámmal ellátott konferanszié címe:

Conférance egy szindarab eleibe.

Az emlékírás könnyed hangulatával a közte és Ady Endre közötti barátságot eleveníti meg, képet rajzolva Ady nyughatatlan, erős jelleméről.